Mit mondanak a statisztikai adatok a magyarországi kis- és középvállalkozásokról, és miért kell tudnod ezekről a kimutatásokról, ha a te vállalkozásod is ebbe a kategóriába sorolódik?

Tulajdonképpen a statisztika maga egyfajta esszenciája mindazon területeknek, amelyeket vizsgálása tárgyául megjelöl, esetünkben számszerűsített valósága (mutatója) a hazai kkv-k (jelen) állapotának.

Időközönként érdemes ezekre az adatokra odafigyelni, hiszen akár „rejtett” rámutatásokra, inspirációkra is rálelhet a summa-figyelő fürkészése közben, amelyeket később saját üzleti tevékenységében prosperálhat.

A cél: jó, jobb, legjobb…

A vállalkozástípusok bármelyik ágához is tartozzon a tied, neked is bizonyára kitüntetett helyen szerepel a célkitűzéseid között, hogy az professzionális céggé fejlődjön a jövőben.

3 hatékony célkitűzési példa a sikeres marketing érdekében

Ennek eléréséhez megfontolandó figyelembe venned olyan fogódzókat, gyakorlati útmutatásokat, amelyek képesek támogatni a vállalkozásod folyamatos előremenetelét. A felmérések nagyszerű opciói ezen ismeretek megszerzéséhez.

Lokális vállalkozás, nemzetközi versenyszféra

A vállalatok gazdasági közege folyamatosan változik, alakul, hiszen a verseny a gazdaság minden szektorában nem veszít élénkségéből, sőt egyre fokozódik.

Ma már egy mikrovállalkozó, aki a lokális piacon szeretné felvirágoztatni üzletét, kielégítve a helyi lakosság termékéhez, szolgáltatásához kapcsolódó igényeit, szembe kell néznie azzal, hogy attól a pillanattól, hogy beindította vállalkozását, nem csupán a helyi piacon funkcionáló konkurensekkel szükséges „összemérnie az erejét”, hanem mindez globális szintű üzleti erőpróbává formálódik. Miért?

Vásárlói tudatosodás és árérzékenység

Mert EU-s tagállamként észlelhetjük és tapasztalhatjuk: az áruk, a tőke, a szolgáltatások stb. szabadon áramlanak, a vevők körére pedig egyre inkább jellemző lesz a „tudatos” minősítés, akik számára rendelkezésre áll az információ-bőség, a tájékozódás lehetősége.

Megragadják a lehetőséget, tájékozódnak, megszerzik, összegyűjtik egy adott termékkel, szolgáltatással kapcsolatos tudnivalókat, és ezen kutató-munkájuk nem korlátozódik a helyi piac kínálatainak szemrevételezésére, hiszen az online ügyintézéseknek, megrendeléseknek, fizetési és szállítási módok kényelmének köszönhetően könnyedén megtehetik, hogy nemzetközi mustrát tesznek.

Ebben a leegyszerűsödött „kereső-hadjáratban” fokozódik az árérzékenységük is (mely magatartásnak kimagasló szerepe van a döntés folyamatában, lévén hogy a vásárlók nagy arányban egy-egy termék árértéke alapján teszik le voksukat egyik vagy másik termék megvásárlása mellett).

KSH, Gfk, Fodor Tamás kkv-s statisztikái az elmúlt évekből

Fodor Tamás az Egyre jobban a kis- és középválallatok üzleti folyamatmenedzsmentjével címmel ellátott munkájában összegyűjtött néhány alapvető KSH-adatot (Központi Statisztikai Hivatal) a gazdaság területéről, emellett figyelembe vette a GfK Hungária piackutató intézet ide vonatkozó kimutatásait is (melyre az említett intézetet a CIB Bank bízta meg).

Ugyanakkor a szerző maga sem sajnálta a fáradságot és időt, hogy egy hasonszőrű felmérést végezzen több mint 300 vállalat megkérdezése alapján. Ezekből a számszerűsítésekből fogunk az alábbiakban mazsolázni.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása

A XXXIV. 2004-es törvény alapján a kkv-kategóriába azon vállalatok tartoznak, amelyeknek foglalkoztatottjai nem haladják meg a 249 főt, ugyanakkor az éves nettó bevételük nem több mint 50 millió euró.

A vállalati szféra bővülésével további „besorolásoknak” látták szükségességét, ezért létszamalapú kategorizálásban helyet kapott a 10 főnél nem több embert alkalmazó mikrovállalat is. Ez alapján a kisvállalkozások a 10-től 49 főt alkalmazó csoport, míg az 50-tő 249 fővel számoló cégek középvállalatnak minősülnek.

2014 végére:
 652 057 volt a vállalkozások száma
 ebből kisvállalkozás 31 289 (ami a vállalkozások 85%-át képezte)
 és 4 560 középvállalkozó volt (ami 15%-ot jelent).

Miben mutatkozik meg a kkv-k jelentősége?

• a hazai vállalkozásoknál foglalkoztatott munkavállalók majd felét alkalmazzák
• a teljesítményük (mind árbevételben, mind pedig hozzáadott értékben) több mint 35%.

Mit mondanak a számok a kkv-k tevékenységeiről?

 hazai kis- és középvállalkozások a kkv-knál munkavállalók majd felét foglalkoztatják
 árbevételi és értékteremtési produktivitásuk, hatékonyságuk 35%-ban mutatható ki
 a nagyvállalatok a kkv-kkel szemben egyre többször léptetik életbe az outsourcing-koncepciót (vagyis számos tevékenységet adnak ki a kkv-knek)
 egyre számottevőbb a globális piachoz való kapcsolódásuk mértéke
 a nagyvállalati beszerző piachoz való kapcsolódásuk egyik folyománya a gazdasági funkció erősödése.

A GfK Hungária Piackutató Intézet kkv-felmérése

 a felmérésben 800 hazai kkv döntéshozót kérdeztek meg
 ezeknek a vállalkozásoknak az éves bevétele 100 millió – 10 milliárd Ft közötti
 a felmérés alapján csupán a megkérdezett kkv-k nem több, mint 41%-a fektet nagy hangsúlyt (ill. tartja kulcsfontosságúnak) a permanens fejlesztéseket.

Érdemes figyelembe venni azokat a (megkérdezettek körében megegyező) nézeteket, amelyeket a legtöbb kkv kimagaslónak tart. Ezek a következőkben mutatkoznak meg:
 a vevők legyenek megelégedve a termékekkel, szolgáltatásokkal
 legyenek visszatérő vásárlók
 a sikeres vállalkozáshoz elengedhetetlen faktor a megbízhatóság, a presztízs, a financiális állékonyság, a piaci helyzetekre való gyors reagálás képességének, hajlandóságának megléte
 sokan az alkalmazottak, munkatársak elégedettségét kikerülhetetlennek tartják egy professzionális céghez
 fontos továbbá a piaci rugalmasság
 marketingkommunikáció
 bevétel fokozott és folyamatos növelése.

Beszélnek a számok az üzleti tervekről

Figyelemre méltó adat, hogy a 800 megkérdezett kkv közül, csupán 35%-nak van a birtokában üzleti terv (egy évre előre megtervezetten), két éves tervvel csupán 24%-uk dicsekedhet, öt éves tervet egy igen alacsony arány, alig 3% tud felmutatni.

Az utódlás kérdésében mindezen adatok szimpatikusabban lépnek színre, tudniillik ebben a formában: a felmérésben szereplő cégtulajdonosok 47%-a észben tartja az utódlást, vagy gondolkodott már erről a kérdésről, 54% már rendelkezik cégtulajdonos /cégvezető utóddal, míg 84%-ra a megkérdezettek közül jellemző a „családban marad”filozófia (a cégutódlás ügyét tekintetbe véve).

Fodor Tamás kkv-statisztikájának adatai röviden

Fodor Tamás fent említett könyvéhez készített felmérést 383 magyarországi céggel, amelyek közül 327 magyar tulajdonú cég, míg 55 külföldi kézben van.

A felmérésből a következők derültek ki (dióhéjban):
 a 383 megkérdezett cég közül 92% rendelkezik vállalkozói jövőképpel
 azon cégek, amelyek rendelkeznek jövőképpel vállalkozásukat illetően, két és félszer többször végeznek fejlesztéseket
 a kkv-k 67%-ának van küldetése (cégmissziója)
 valamivel több mint 60%-uk készit bevétellel, költségekkel, vállalati eredményekkel stb. kapcsolatos rövidtávú tervezetet
 a korszerű fejlesztési mintákat (mint példaképpen az eredményterv, likviditási terv, életciklus költség, Pareto diagram, Gantt diagram, hasonlósági diagram stb.) csupán 30% használja
 a vállalkozások 51%-a számol be arról, hogy a várakozásoknak megfelelő módon állt be előrelépés a fejlesztéseket követően.

A statisztika mint támpont a kkv-k fejlődéséhez

Sokan az életet a nagynevű drámaíró (utó)hatására színházhoz teszik hasonlatossá, az életnek ugyanis számtalan területe van, amelyekbe méltán beletartoznak a gazdasági tevékenységek is. Ez utóbbiak üzleti cselekedeteit, folyamatait azonban leginkább a sakkal hozhatjuk párhuzamba.

Hogy miért? Ehhez a kérdéshez elegendőnek mutatkozik, ha a sakk és marketingtevékenységek közötti párhuzamokat vesszük figyelembe. Mindkettőnek alapeleme a stratégiai gondolkodás, az alkotni tudás képessége és a kreativitás nemkülönben.

Ami a sakkban és a vállalkozásban közös

És ha már sakkról és stratégiáról esett szó a fentiekben, álljon itt inspirációként egy sakkozó, Xavier Tartakover, meglátása, aki szerint: a taktika abban áll, hogy az ember tudja, mit kell tennie, ha van mit tenni.

A stratégia pedig abban, hogy az ember tudja, mit kell tennie, ha nincs mit tenni. Hasonlóképpen működik ez a vállalkozások marketingjében is, amely területen alapelvárásként tüntethető fel az alkotóképesség, a produktivitás és az innovációs készség (vagyis az újítási hajlam).

Mikor nevezhető egy vállalkozás vállalkozásnak?

Szerb László a Statisztikai Szemlében vállalkozásnak csupán azon magatartási formákat sorolta be, amelyek a fent említett kreativitás és innováció ismérvei mellett (többek között) még kész felvállalni a piaci tevékenységekkel együtt járó bizonytalanságot, produktív módon vesz részt a különféle tevékenységekben és egyedüli célként nem a bevételnövelést tűzi ki maga elé, hanem kimagasló részt foglal el tervei között az értékteremtés is.

Ha mindezen összetevők vállalkozásodban jelentős szerephez jutnak, veregesd meg a saját vállad, mert megérdemled!